Fogcsikorgatva várják Ukrajnában Orbán bukását: egyértelmű üzenetet küldött az egykori miniszter

„Egy nap Orbán elveszíti a hatalmat, és Magyarország újra demokratikus lesz” – fogalmazott Timofij Milovanov.

Veszélyben az ország jövője.
Új klímafenyegetettségi indexszel rukkolt elő a Rockefeller Alapítvány megbízásából a Columbia Egyetem klímaintézete – írja az Euronews. Az új klímafinanszírozási sérülékenységi index (CliF)
azt hivatott mérni, mekkora veszélyben vannak a világ egyes országai klímakatasztrófák bekövetkezte esetén,
hiszen az egész világon egyre gyakoribbak a hőhullámok, árvizek, ciklonok, árvizek és más szélsőséges időjárási jelenségek. Az index 2050-re és 2080-ra is egy optimista és egy pesszimista klímaforgatókönyvvel számol.
A CliF-index „vörös zónájában” azok az országok vannak, ahol jelentős egy nagy klímakatasztrófa bekövetkeztének esélye, és bizonytalan az ilyen események kezelésére fordítható finanszírozás. A világ hatvanöt országa esik a „vörös zónába”, zömmel fekete-afrikaiak: a szubszaharai térségben van a vörös zónás országok kétharmada, szám szerint 43. A legrosszabb helyzetben lévő tíz ország közül mind a tíz afrikai: ezek Angola, Burundi, Gambia, Bissau-Guinea, Eritrea, Lesotho, Malawi, Dél-Szudán, Szudán és Zambia.
A vörös zónában emellett található két európai ország is: Ciprus és Ukrajna.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egy nap Orbán elveszíti a hatalmat, és Magyarország újra demokratikus lesz” – fogalmazott Timofij Milovanov.
Ciprus helyzetét a földrengéseknek való különösen nagy kitettség, Ukrajnáét a klímakatasztrófák utáni újjáépítés finanszírozását ellehetetlenítő háború teszi különösen sérülékennyé. Ciprus mindkét 2050-es időhorizontú, illetve a 2080-as pesszimista forgatókönyv szerint vörös zónás, Ukrajna pedig minden forgatókönyv szerint az. Eközben a tíz legjobb helyzetben lévő ország fele is európai: ezek Dánia, Észtország, Norvégia, Svájc és Svédország.
A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2050-ig a klímakatasztrófák 12,5 billió dollárnyi (42,6 trillió forintnyi) kárt okozhatnak a világgazdaságnak,
s az ENSZ Környezetvédelmi Programja 387 milliárd dollárra (131,9 billió forintra) teszi azt az összeget, ami évente hiányzik az országok klímaváltozással szembeni ellenállóképességét növelni hivatott beruházások finanszírozásából a világon. Eközben megfigyelhető egy ördögi kör is: sok ország van abban a helyzetben, hogy a magas hitelkamatok és a pénzpiacokhoz való korlátozott hozzáférés miatt beragadnak a klímakatasztrófák és az azokat követő újjáépítés jellemezte ördögi körbe, és sosem tudnak valóban lendíteni a klímaadaptációjuk ügyén, a klímaváltozás káros hatásainak enyhítésén.
Eric Pelofsky, a Rockefeller Alapítvány globális gazdasági újjáépítésért felelős alelnöke szerint az index fontos impulzusokat szolgáltathat a spanyolországi Sevillában jövő héten kezdődő 4. Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Konferencián zajló beszélgetésekhez.
Nyitókép: XOSE BOUZAS / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP